A mai nappal lezárul az alkotmány általános vitája a parlamentben. Az elmúlt egy hét rengeteg kormánypárti képviselőnek jelentett plusz terhet, hiszen a párt tervezetet meg kellett védeni, meg kellett magyarázni a népnek. Mind szellemileg, mind fizikailag megterhelő hét napon vannak túl nemzetünk vezetői. Kontúr Pál teljesítményét mindenképpen kiemelném, a frakciója helyében külön jutalomban részesíteném, hiszen lelkesen hozta-vitte a különböző anyagokat a felszólalóknak. Mert ugye gonosz dolog azt feltételezni, hogy csak azért ült ott majdnem minden felszólaló mögött, mert egyébként magát a kormánypárti frakciót sem érdekli semennyire az új alkotmány.
Az ellenzék demokratikus része már korábban jelezte, hogy ezt a bohózatot nem legitimálja, kivonul az alkotmányozás folyamatából. Tette, és teszi ezt helyesen.
Arra kevésbé számíthatott az Isten adta nép, hogy a kormánypárti képviselők sem lesznek jelen az általános vitán, bár ne legyünk szőrös szívűek, biztosan a nemzeti konzultáció részeként lázas egyeztetést folytattak a különböző civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel.
Orbán akarata ellenére.
Hiszen nagyvezérünk, kinek nagyságával senki nem vetekedhet a magyar történelemben, -maximum magasságban lehet legyőzni-, kijelentette, neki elég a kétharmados felhatalmazás. No meg az a 800-900 ezer visszaküldött, értékes vélemény, amelyet ő fog képviselni majd a parlament falain belül, a vita során.
Hát nem tudom, hogy hogyan dolgozzák, dolgozták fel a kérdőíveket, de arra kíváncsi leszek, elhangzik-e az az ürülék szinonimájaként használt két szó, amelyet egy ismerősön írt rá vastag filccel a kérdőív egyik és másik oldalára, s ezután akkurátusan elhelyezve a válaszborítékban, visszaküldte nemzetmentő kormányunk számára.
Kétlem, hiszen a magyar nyelv szépségének védelme, a nyelv ápolása fontos álomása a nemzeti megújulásnak, fontos pillére az elrugaszkodásnak azért, hogy később gyarapodhassunk.
Egy biztos, népszavazás nem lesz az új alkotmányról!
Magyarázat: a 60 oldalas szövegről egyben kellene szavazni, és nem pedig részleteiben, és ez nem jó.
Pedig ez lenne az utolsó olyan eszköze a kormánypártnak, amellyel talán legitimálhatná alkotmányát, merthogy az alkotmányozás eddigi folyamatát tekintve akkor sem lesz legitim, ha azt kétharmaddal fogadják el.
Szép és jó, dicséretes. hogy 800-900 ezer választó úgy gondolta, kifejti véleményét az alkotmánnyal kapcsolatban, de ez még mindig messze van a 10 milliós Magyarország teljes lakosságától.
Tették ezt annak ellenére, hogy az egyes kérdések, és az adható válaszok nem feltétlenül voltak egyértelműek, finoman fogalmazva sem volt felépítve, egységes szerkezetbe foglalva maga a kérdőív. Fel kellett volna venni egy piackutatót, aki már látott és szerkesztett is kérdőíveket. Tudni illik, ez is egy szakma, amelyhez sok gyakorlat, tapasztalat szükséges.
Ehelyett nagyon úgy tűnik, hogy a Fidesz pártközpont egy rejtett zugában Szijjártó Peti egyik apródja dobta össze politikai megrendelésre, szemmel láthatóan úgy is sikerült.
A visszaküldött kérdőívek száma alapján nem lehet legitimnek tekinteni az új alkotmányt, mivel nem döntést hoztak benne az emberek, hanem javaslatot tettek, ki ilyet, ki olyat. Márpedig egy törvényt döntéshozatallal legitimálunk.
Másrészt, a nagy népnemzeti konzultáció keretein belül semmilyen civil, jogvédő szervezettel nem folytattak érdemi egyeztetést, mondjuk, nem véletlenül. Azt már azért egyre többen tudják, sejtik, hogy új alkotmányra nem feltétlenül van szüksége ennek az országnak, pontosabban, nem ennek kellene lennie a főprioritásnak a magyar politikában.
Jogvédő szervezetek nyilvánvalóan kifejtették volna ennél is hangosabban az aggályaikat a szociális, az alapvető emberi jogok korlátozása ellen, média elé tárva azt a képet, amely igazolja, a Fidesszel képtelenség egyeztetni, kompromisszumot kötni. Ami egyébként alapfeltétele egy demokratikusan működő kormánynak, államnak.
Harmadrészt, itt ez a fene kétharmad, amire Orbán oly előszeretettel hivatkozik. Merthogy, ők megkapták a felhatalmazást a változásra. Merthogy, ők erős parlamenti legitimációval rendelkeznek. Merthogy, ők a magyar nemzet megmentői.
Nem kell 60 oldalt olvasni, felesleges időpocsékolás, mindenki foglalkozzon a nemzet építéssel, azért, hogy legyen valamije, és ne legyen senki.
Ők majd megoldják ezt a problémát, azt, hogy '49-ben ránk kényszerítettek egy alkotmányt, ami rontást hozott a magyar nemzetre.
Tessék csak mondani, ha kétharmadnyi képviselő határozza meg az ország alkotmányát, figyelmen kívül hagyva, hogy egyébként egy modern európai országban a lakosságnak kell döntenie saját sorsáról, az nem lesz ránk kényszerítve?
Főleg, ha ezen jeles, méltóságos képviselők színe-java bent sincs a parlamentben, nem vesz részt a vitában?
Mitől lesz legitim egy olyan alkotmány, melyet egy olyan párt fogadott el, amelynek miniszterelnöke nyíltan vállalja, hogy tesz a Magyar Köztársaság állampolgáraira?
És mindemellett képesek még arra is, hogy a saját európai pártcsaládjuk előtt tartott prezentációból kihagyják a preambulumot, valamint tákolmányuk egyes részeit!
De Orbán küzdeni fog egy számára fontos, sarkalatos ügyért, amelyet benne akar látni az alkotmányban!
Nem lesz benne!
Nem azért, mert döntése alapján akár benne is lehetne, hanem azért, mert ezzel majd bizonygathatja, hogy mennyire demokrata a pártja, menyire demokrata ő maga, hiszen elfogadja frakciója álláspontját, amikor leszavazzák javaslatát.
Az összes fentebb felsorolt legitimációs "eszköz" közül ez a legaljasabb, legképmutatóbb, legátlátszóbb trükk, amivel egy demagóg diktátor valaha is élt, és élni fog!
Színjáték folyik a parlamentben, nem pedig alkotmányozás!
Utolsó kommentek